Tengerparti móka és kacagás, avagy miért ne hagyd, hogy Crowley énekeljen

Jááá, szóval remélem ismét meg tudlak titeket nevettetni. Jó olvasást és szokás szerint, felelősséget nem vállalok!

Egy ismeretlen TV-s hang: Minden egy nagyon meleg, nyári napon kezdődött. A Winchester fivérek a bunker központi részében ültek. Csak egy alsógatya volt rajtuk és egy trikó, de még így is folyt róluk az izzadtság. Szinte hallani lehetett, ahogy a levegő serceg. Nyomott, párás forróság uralkodott az egész helyiségben és még a jeges sör sem hozott felüdülést. Ekkor jött az életmentő ötlet:

Lexy: Fiúúk! Menjünk le a tengerpartra!

*A srácok összenéznek, majd, mivel igazán meggyőzőnek találják a fürdőruhába bújt barátnőik alakját, így igent mondanak*

*hirtelen a semmiből megjelenik Castiel*

Cas: Ohh, a tengerpart. Mehetek veletek?

Gina: Miért ne? Hozd Pepit is.

*Ezek után kezdődhet a bepakolás procedúrája*

Lexy: Hányszor mondjam neked, Sam, hogy ne ezt a fürdőgatyát hozd magaddal? *veri a fejét az ajtófélfába*

Sam: Mi bajod van vele? *vonja össze a szemöldöként a fiatalabb Winchester és maga elé emeli a flanel anyagból varrt, piros-fekete kockás alsót*

*Lex inkább elindul bepakolni*

*a szobájában már ott találja Ginát, aki egy táskába dobál be pár törülközőt*

Gina: Szerinted melyikbe menjek?

*maga elé tart egy olyan fürdőruhát, ami amerikai mintás, majd egy egyszerű kéket és egy feketét, aminek az alsó részén egy démoncsapda van*

Dean: *megjelenik az ajtóban* Inkább egyik se legyen. Minek az? Tudod, hogy úgyis lekerül rólad.

*Lexy rácsapja az ajtót*

*Sam elindul a garázsba*

Sam: Te mit keresel itt? *néz a kocsi mellett álló démonra*

Crowley: *rikító citromsárga fürdőgatyában, amin dínók és rénszarvasok vannak* Hallom mentek a partra, így gondoltam megyek én is a legjobb cimboráimmal.

Sam: A póráz minek?

Crowley: Romeo is megérdemli, hogy lehűljön. Ugye megérdeled? *elkezdi dögönyözni a láthatatlan pokolkutyát*

*Dean megjeleik a kezében egy hűtőtáskával és egy kosárral*

Sam: Crowley is jönni akar.

Dean: Ki van zárva, hogy az a dög beüljön a kocsimba!

Crowley: Akkor ott találkozunk fiúk. *eltűnik*

*Dean a kosarat berakja a hátsóülésbe és mint egy gyereket, beköti*

Sam: Pite van benne?

Dean: Még jobb! *felcsillan a szeme* Pite ÉS hamburger.

*végre valahára elindulnának, mikor csörög a telefon*

Jody: Hallom mentek pihenni, mi is megyünk Bobbyval és Alexel.

*mielőtt bárki válaszolhatna, kinyomja a hívást*

Ismeretlen TV-s hang: Hosszú út a áll a hátuk mögött, de végre valahára ott vannal. Egy tábla hirdeti, miszerint megérkeztek a "Sun of a Beach" nevezetű strandra.

Charlie: Sziasztok, Ribik! *csap a kocsi tetejére és közben a marveles egybe-fürdőruhájával menőzik*

Dean: Kik vannak még itt?

Charlie: Csak Bobby, Jody, Alex, Castiel, Pepi, Ketch, Jen, Jen és Ketch kislánya, Juni, Mick, Lucifer, Crowley, Kevin, Gadreel, Chuck, Becky, Gabriel, Baltazár, Rowena és Garth... Na meg ti mostmár.

*Dean vissza akar ülni a kocsiba, hogy azonnal induljon is haza, de Gina nem engedi*

*kisétálnak a partra, ahol a káosz közepén találják magukat*

*Castiel számolja a vízben található baktériumokat*

*Lucifer azzal szórakozik, hogy maga körül jakuzzit csinál*

*Crowley a pokolkutyájával megy be*

*Káin egy "First Blade" alakú matracon lebeg éppen a távolban*

*Megan egy unikornisos úszógumival fut a vízbe*

*Kevin belelöki éppen Gadreelt a vízbe, bosszúból*

*Chuck a törölközőjéről figyeli, ahogy a teremtményei eljátszadoznak egymással*

*Bobby abban a tipikus, régi, férfi egybe fürdőruhában van*

*Jody lecseszi Alexet, hogy ne menjen túl a jelzésen, mert ha megfullad, megöli*

*Gabriel egy függőágyban ül, miközben koktélt szürcsölget*

*Baltazár fennhangon énekli a Titanic dalát, miközben belegázol a vízbe*

*Mick öltönyben ül egy törölközőn és valamit motyog maga elé*

*Garth már a vízben van, de a kezén van barátja, Mr. Fizzles*

*Rowena éppen leszidja az egyik pokolkutyát, aki mellette rázta le magáról a vizet*

*Jen lecseszi Lucifert, mert az kiszúrta a lánya úszógumiját*

*Ketch tökéletes brit akcentusával küldi el a pokolba az ördögöt*

*Juni egy könyvet olvas és kizárja a külvilágot*

*Pepi angyal és démoncsapdákat rajzolgat a homokba viccből*

Dean: Biztos nem akarunk hazamenni? Nagyon jó a víz a kádban is.

Gina: Ha már idáig eljöttünk, nem hátrálunk meg!

*Sam mit sem törődve a többiekkel bevonul a vízbe*

*Becky nézi a fiatalabb Winchestert, ahogy, mint egy isten, kiemelkedi a vízből az alakja*

*Sam nevetve jön ki a vízből, miközben a hajából csöpög a víz*

*Dean is átöltözik és felveszi a bőrből készült füdőgatyát, na meg egy napszemüveget, miközben a part szélére magával viszi a hűtőtáskát, és mint egy úszómester, figyeli a többieket*

Cas: *odasétál Deanhez* Én nem tudok úszni.

Dean: Komolyan?

*miután rájött, hogy tényleg nem tud, karúszókat kap az angyal*

*Charlei R2D2-s jégkrémet eszik*

*Dean lehajol, hogy kivegyen egy sört a hűtőtáskából, miközben kerek feneke megvakít mindenkit, aztán reklámszerűen inni kezdi a hideg italt*

Lexy: Basszus! Nem raktunk be naptejet!

Dean: Akkor ma nem lesz este szex? *megrökönyödve néz a vöröhajú barátnőjére*

Cas: Majd meggyógyítalak titeket.

*Dean végre megnyugszik*

TV-s hang: Ezen a napon mindenki elfelejtette, hogy ki kinek az ellensége és csak az számított, hogy jól érezték magukat, egészen addig, míg...

Crowley: Ohh, gyerekek, tudok egy nagyon jó számot!

*mindenki a démon felé kapja hirtelen a fejét*

Gabriel: Ne, már megint kezdni!

Rowena: Fergus, könyörgöm neked, hogy ne tedd!

*még a pokolkutyák is vonyítani kezdenek*

Chuck: Futáááás!

*Crowley lassú csípőmozgással elkezd táncolni*

*gyorsan kiürül a strand*

Crowley: Nem tudjátok mi a jó! *von vállat, de azért énekelni kezd* DEEEESPAAAAAAASIIIITOOOOO!!!

Love with you

Szülinapi fic (kivételesen nem FFWar) a Bánat-tesómnak :"D (aki ebben a ficben Lucy... Ugyanis Jen meghalt.. Jenn-t el kell temetni) DAL

 Reggel kómásan kelek fel. Lehet mégse kellett volna az az utolsó sör, amit Sammy is ki akart venni a kezemből, meg Lucy is. Persze én bolond sose hallgatok rájuk. Helyette bontottam másikat, és mint egy óvodás, bevonultam a szobámba. Valószínűleg nem is azzal lett volna a gond, hogy másfél liter sört legurítottam, hanem, hogy előtte még egy fél üveg vodka is lement tisztán. Ez is kinek a hibája? Természetes, hogy az öcsémé, meg Lucy-é. Ha nem egy jó kis kocsmatúra után közölték volna velem a hírt, miszerint babaruhákat kellene venni, mert becsúszott egy mini Winchester, akkor nem akartam volna inni az egészségükre.

 - Fene egye meg... - Morogom magamban, mint egy öreg medve.

 Úgy érzem magam, mintha egy szexibb kiadású Bobby lennék. Ezt a gondolatot azonnal el akartam űzni, így másnaposan kibotorkálok a fürdőbe, hogy gyors zuhanyt vegyek. Ezután úgy érzem, hogy folyadékra és valami ehető ételre van szükségem. Elindulok a konyha irányába, hátha van valami a hűtőben, ami még csak kicsit zöldes. Azonban már a folyosóról hallani lehet, hogy bentről valami dal szól. Már-már lábujjhegyen teszem meg a maradék részét az útnak, mert kíváncsi voltam mi történik. "Shall I stay, Would it be a sin," Mert abban biztos vagyok, hogy nem hiába hallgatnak hajnali tízkor Elvis-t.

 - "If I can't help falling in love with you.." - Szűrődik ki kisöcsém extra hamis hangja, ahogy megpróbálkozik az énekléssel. Csoda, hogy Lucy még nem hagyta ott.

 A nyitott ajtónál benézek a helyiségbe, ahol elég vicces látvány tárul szemem elé. Sam térden állva énekel a pulton ülő lánynak, aki csak nevet. Viszont mikor testvérem a kezét nyújtja felé, akkor ő egy ragyogó mosoly kíséretében elfogadja azt. Sose láttam még ennyire szívmelengetően nyálas jelenetet élőben. Azt hittem, hogy ezek csak a klisés romantikus filmekben léteznek. Azonban nincs szívem megszakítani ezt a pillanatot, inkább várom, hogy lejárjon a zene, amit a laptopról kapcsoltak be. Az ajtófélfának dőlve figyelem Sammy-t, ahogy a dal ütemére hátradönti a nőt, akit szeret, majd mikor visszaér, egy csókban részesíti. Úgy érzem magam, mint egy betolakodó, de egyszerűen képtelenség nem rájuk figyelni. Mikor pedig lecsendülnek az utolsó dallamok is, megköszörülöm a torkom.

 - Van valami ehető itthon? - Lépek a hűtőhöz, nem is törődve Lucy pipacspiros arcával és Sam lemondó sóhajával.

~~0~~0~~

 Olyan hirtelen ülök fel az ágyban, mintha legalább egy vulkán tört volna ki. Valaki megállás nélkül kopogtat az ajtómon, amit furcsállok, mert általában nem szoktak. Félálomban kóválygok el a szobám bejáratához, hogy idegesen feltépjem azt és elküldhessem a fenébe az érkezőt.

 - Sam? - Dörzsölöm meg a szemem. - Mi a fenét csi...
 - Dean, nincs idő! - Liheg kidülledt szemekkel.

 - Ég a ház? Miért kopogtál? - Nyűgösködöm tovább, nem is törődve azzal, hogy őt mindjárt szétveti az ideg.

 - PÁNIKOLOK, DEAN! - Fog meg a vállaimnál fogva és mint egy félőrült úgy hajol az arcomba. - Elfolyt a magzatvíz, kell a kocsi!

 Először csak pislogok, hogy milyen víz? Aztán persze azonnal kapcsolok és úgy, ahogy vagyok, a kulcsokért nyúlok sietve.

 - Én kiállok, te hozd Lucy-t. - Adom ki az utasításokat és lesietek a garázsba.

 Óráknak érzem a másodperceket, de nemsokára megjelenik Sam, akire rátámaszkodik a lány. Első gondolatom az volt, hogy ha Lucy a saját lábán jön, akkor a gravitáció ki fogja húzni a babát. Aztán fejbe vágtam magam gondolatban, mert azért iskolába csak jártam. Tudom hogy születik egy gyerek és azt is, hogy ha nem sietünk, akkor ha fiú, ha lány, ő nem fogja megvárni az orvosokat. Kipattanok inkább és ajtót nyitok, hogy minél hamarabb indulhassunk.

 - Indíts! - Fújtat mögöttem a kismama és ököllel üti az ülést. - Úgy érzem nem fogjuk kibírni a kicsivel az utat. Hamarabb ki akar jönni, mint gondoltam.

 Beletaposok a gázba és szidom azokat, akik az erdő közepére építették a bunkert és nem készítettek hozzá normális autóutat. Persze a hátulütők, de ez nem számít akkor, mikor egy terhes nő hátulról üt, hogy gyorsabban. Ha jobban visszagondolok, akkor a fele útra nem emlékszem. Csak a kapkodás, ahogy megállunk a kórház előtt és Lucyt beviszik egy tolókocsin. Aztán a várakozás.

 - Mi van, ha történt velük valami? - Járkál fel s alá Sam.

 Ezt a kérdést legalább ezredjére teszi fel, de én mindig ugyan azt válaszolom.

 - Nem szabadulsz olyan könnyen tőle. - Próbálom elviccelni, és meg veregetem a vállát.

 Közben nagyon reménykedem benne, hogy nekem van igazam. Ezekután ismét fél perc néma járkálás következik. Mikor Sam megáll, már tudom, hogy ismét fel akarja tenni nekem a kérdést, de hirtelen kinyílik a legközelebbi ajtó és mindketten felkapjuk a fejünket.

 - Az édesanya és a kicsi is jólvan. - Közli mosolyogva a hírt. - Mostmár bemehetnek hozzájuk.

 Remegő lábakkal indulok meg Sammy előtt, és úgy lépek be a szobába, mintha bármelyik pillanatban kiugorhatna az egyik sarokból egy szörnyeteg. Bent viszont csak egy nagyon fáradt Lucy és egy nagyon pici baba van. A testvérem szeme felcsillan, ahogy ránéz a kicsire és könnybe lábad.

 - Na, szia te csöppség. - Öleli magához.

 Én várom, hogy sorra kerüljek és mikor végre megtörténik, a kezembe veszem unokatestvérem.

 - Köszi, hogy nem a kocsimban születtél meg. - Motyogom neki, míg a szülei valamiről sutyorognak. - Nagyon jó helyre kerültél, Bella Winchester.

 Ezt a kijelentésemet, csak egy apró nyögéssel veszi tudomásul.

~~0~~0~~

 Akkor tisztázzuk a dolgot. Nem elég, hogy az idióta testvérem és a menyasszonya egy Alkonyat szereplőről nevezik el az unokahúgom, de még elvárják tőlem, hogy odaadjam nekik Baby-t csak azért, mert az én kocsim menőbb?

 - Komolyan, Sam? - Nézek rá értetlenül.

 - Megígértem, hogy vigyázok rá, te pedig igent mondtál. - Vigyorgott úgy, mint aki most nyerte meg a lottót.

 - Nem érvényes a dolog, ha akkor kérdezel tőlem ilyeneket, mikor alkohol hatása alatt állok. - Adom oda neki kissé vonakodva a kulcsokat.

 - Lehet Dean-nek igaza van. - Jelenik meg Lucy az ajtóban. - Maradnunk kéne.

 Egy pillanat alatt elfelejtem minden eddigi ellenérzésemet azzal kapcsolatban, hogy az én egyetlenemet más vezesse, és betessékelem az autóba a nőt.

 - Ma én vigyázok a kicsire, ti meg érezzétek jól egymást. Ideje így másfél év után egy kicsit kimozdulnotok kettesben. - Intek, hogy induljanak.

 Sam még vet rám egy hálás pillantást, majd felzúg a motor és elhajtanak. Én sietve megyek vissza a főhelyiségbe, ahol szemben velem, az ajtóra két szöggel felfogatott hintában üldögél Bella.

 - Ketten maradtunk. - Sétálok elé és kicsit meglököm. - Elmentek az unalmas felnőttek.

 Rám nevet, majd a kezét felém nyújtja. Sosem tudtam neki ellenállni, és nem is most jött el az ideje, hogy ezen változtassak. Felveszem az ölembe és úgy fordítom, hogy ő is lásson mindent.

 - Remélem te nem leszel olyan rossz, mit Sammy volt kicsinek. - Járkálok vele szobáról szobára.

 Minden helyiséget körbenézünk, hosszan elidőzve a fegyereknél. Elmagyarázom neki, hogy melyik pisztoly jó a vérfarkasok, és melyik a boszorkányok ellen. Aztán melegítem neki kaját és én is leülök megenni a szendvicset, amit Lucy készített.

 - Tudod - kezdek neki magyarázni teli szájjal, míg ő a cumisüvegből nyakalja be azt a trutymót -, anyukád rendvkívül jól főz. Lassan te is megkóstolhatod.

 Kaja után ringatni kezdem, hogy hátha elalszik és akkor sorozat nézéssel tölthetem a további órákat, míg babyszitterkedem, de az istenért nem akart elaludni. Így leülök a laptop elé, hogy valami nyugtató zenét keressek, hátha az segít.

 - Mozart? - Nézek a képernyőre szörnyülködve. - Komolyan azt hiszik az emberek, hogy ha azt hallgattatom veled, akkor jó lesz?

 Hitetlenkedve nézek le az ölemben játszó Bellára, és inkább felmegyek youtube-ra. Az én unokahúgom nem fog ilyeneket hallgatni ebben biztos lehet a világ. Az oldal rengeteg számot kidob előre, de én egy bizonyosat keresek. Hátha ez beválik.

 - "Wise men say Only fools rush in,". - Csendül fel a régen hallott dal és én felkelek, hogy ismét megpróbáljam elringatni.

 - "But I can't help falling in love with you." - Dúdolom halkan és arra leszek figyelmes idővel, hogy beválik.

 Tovább éneklem és egyik kezemben a picivel, másikban a laptoppal, bevonulok a szobámba. Elindítok egy filmet és még mindig dúdolva, a mellkasomra fektetem Bell-t.

 Mikor pár óra múlva Sam és Lucy hazaért, így talált rá az idősebbik testvérre.