Amilyen szerencsém van, természetesen fogadtam... Vesztettem... Nem akarok róla beszélni XD
Ezt a kis valamit Kija nyerte meg és én tényleg nem ezt akartam belőle kihozni és nem tudom lesz e valami értelme...
Merthur (Merlin x Arthur)
Szóval jó olvasást!
Arthur szerette az őszt. Szeretett mindent, ami ehhez az évszakhoz volt köthető.
A hideget, ami a házba kényszerítette; a szelet, ami néha olyan csípősen fújt; az avar zörgését, mikor az állatok menedéket kerestek télire és persze a színeket, amiket semmihez sem lehetett hasonlítani.
Leginkább azonban mégis az volt a kedvence, mikor mindent beterített az átláthatatlan köd, mint ezen a napon is. Ilyenkor kesztyűtlen kezének a legtökéletesebb hely mindig is Merlin forró tenyerében lesz. Miközben hosszú ujjai teljesen átkulcsolják az övéit, ahogy meleg leheletével próbálja felolvasztani csók közben a lelkét. Úgy koccannak össze a fogak, mintha remegnének a hidegben. Egyszer, kétszer, háromszor...
Sapkájuk takarásában egymásra mosolyognak és egy pillanatra eltávolodnak, hogy Arthur szemüvegén ne verjen tanyát a pára. Egyedül állnak a buszmegállóban és sötétedik. Próbálják kiélvezni a várakozás hosszú perceit.
- Ha öt percen belül nem jön, én haza gyalogolok. - Sóhajt hatalmasat sálja alatt Arthur, ezzel egy pillanatra láthatóvá téve a lélegzetét.
- Több, mint egy óra sétára lakunk innen. - Rejti el mosolyát Merlin. - Amúgy is, elvesztetted a fogadást, úgyhogy ezen a héten tömegközlekedést kell használnod. Tudod, "hastag mentsük meg a Földet".
Arthur nem akar emlékezni a fogadásra, így inkább nem válaszol és ezzel elismeri, hogy kivételesen nem ő nyert. S mikor végre a ködtakarón keresztül megpillantják a busz lámpáit, úgy érzi kétszer megfagytak.
- Ha hazaértünk, készítek egy fürdőt. - Hajol Merlin közelebb hozzá, majd feltűnően végignéz rajta és mielőtt Arthur bármit tehetne, leinti a buszt.
Az emeleten a leghátsó sorban foglalnak helyet és nem engedik el egymás kezét, még akkor sem, mikor otthon a forró víz a bőrükbe mar.
És(!), amikor milliomodik olvasásra is hallod az avarzörgős-kacagását, a szélcsípte pozsgás arcát és, ahogy az aranyszőke haja belesimul az ősz bronz színeibe... hát akkor meghalok egy kicsit, mert mi ez már. És(!!) a köd sem veheti el tőlem azt, ahogy Merlz' puha, hosszú, forró ujjai gondoskodón dédelgetik a kezét, mert Arthur keze mindig fázik titokban és mindig nyűgös kicsit, de az ismerős érintés mindig segít, ahogy a saját testhőjét beledörzsöli a bőrébe ésésésésés látom magam előtt, ahogy a leheletük közös párafelhőbe vegyül és ráncba szaladnak a mosolyaik és ahogy prüszkölve kuncognak bele egy kicsit a fogcsikordulós csókba.
VálaszTörlésÉs(!!!) remélem tudod, hogy legalább az egyiküknek bolytos sapit képzeltem. Nem, nem fogom elmondani, hogy kinek, de a fejemben iszonyat édesek és dekoratívak. Főleg dekoratívak. Az, hogy Arthur szemüveges az irdatlan nagy pluszpont, főleg, hogy ezzel azt a képet is elültetted bennem, hogy Merlz' odahajol súgni valamit, forró lehellettel cirógatni és pára csapódik a lencséinek. :3 Rájuk vallana, és first thing first: minden szemüveges emberrel megtörténik. Szóval ügyes, hogy kiküszöbölted ezt is, mielőtt komikusba csapott volna át a jelenet.
A sálja alatt Arthur... valljuk be, hogy mindketten tudjuk, hogy az Merlin sálja, ugye? UGYE?! u g y e.... *suttogva belevész a ködbe*
És(!!!!) fogalmam sem volt, hogy oldod meg azt a kérdést, hogy szerintem Arthur headcanon vezet, mert no, de nagyon imádom, és abszolút rájuk vall a fogadós szitu, meg az, hogy elvesztette. A hesteg mentsük meg a Földet mondat meg aranyat ér, és mikor először olvastam, fellobbant bennem a gondolat, hogy tegyük környezetvédő aktivistává Merlint M I N D E N modern AU-ban. Könyörgök. Fizetek is az ötletért, ha lophatom. x"D
És(!!!!!) érzem azt az átható, merész pillantást, amivel végigméri a szempillái alól, hogy nem lehet félreérteni a fürdő jelentését, hogy Arthur sem értheti félre, hogy több mint ígéret.
Köszönöm a ficet, nagyon jól esett a lelkemnek és nem egyszer engedett fel tőle a kővé fagyott pici szívem meg az örökké fázós kezem. Minden soráért megérte~ Még ilyet, még!
Ps.: Köszönjük örökké késő/kimaradó Stagecoach, hogy közreműködtél a remekmű születésében.
És(!) akkor egy válasz, amit egy ideje húzok, mert ennyi dicséretet nem bír el a lelkem <3 És nem hazudtál, hát tényleg hosszabb, mint maga a szösz XD Meg sem érdemlem ;__;
TörlésArthur túl büszke ahhoz, hogy kesztyűt vegyen fel, inkább megfagy :D Merlin pedig mintha csak véletlen lenne, néha felmelegíti a kezét, észrevétlenül...
Bele se gondoltam pontosan, hogy milyen sapi van rajtuk... A sál már előbb megvolt... DE... DE.... Mondd el, hogy kinek van bojtos sapijaaaa ;___;
Szemüveges Arthur kell a világnak és ki vagyok én, hogy közéjük álljak? :D Imádok szemüveget aggatni a karakterekre, mert hát nah, én is az vagyok és elég sok vicces helyzetem volt már belőle nekem is XD
Merlint úgy képzelem el, aki nem szokott fázni, hiszen máshol nőtt fel, mint a kis elkényeztetett Arthur XD Ezért például mindig odaadja neki a sálját, még akkor is, mikor amúgy Arthuron már van egy, de ő még mindig fázik...
Először nekem se volt ötletem, hogy hogyan oldjam meg, aztán magunkra gondoltam, hogy imádok nyerni és fogadni (elég sokszor járok pórul) és hogy biztos ők is ezt tennék.
ÉS IGEN, VIHETED INGYEN AZ ÖTLETET, hiszen Merlin tipikus környezetvédő, hát csak nézzél rá XD Ő maga a környezet :"D
Azt a pillantást remélem mindenki értette, hiszen khmm... Róluk van szó...
Én köszönöm, hogy elveszthettem a fogadást (soha többet nem fogadok veled), és héé, elértem valamit az életben, most már boldogan halok meg! :D
Ps.: Írok még ilyet, ha én is kapok valamit cserébe :'D