2017. február 22., szerda

Sam őszinte levele a Stanfordra

Stanford Egyetem
Jogikar
500 Broadway St
Redwood City, California

Tisztelt Címzett!

A nevem Samuel Winchester. Mindenki csak Samnek szólít. 1983. május 2-án születtem a kansasi Lawrence-ben, John és Mary Winchester második gyermekeként. Van egy nálam négy évvel idősebb bátyám, Dean. Édesanyánkat megölte egy démon. A neve Azazel. Apánk megrögzötté vált az elvesztése után, így kitanultuk  a természetfelettire való vadászat fortélyait, hogy bosszút állhassunk a gyilkosán. 
A gyerekkorom nem volt egy tündérmese. 

6 hónapos koromban a bölcsőmben fekve találkoztam először a gonosszal. Azazel meglátogatott és démonvért csepegtetett a számba. Amikor anyánk megzavarta a démont, megölte őt. A mennyezethez szegeztek és az egész házat ránk gyújtotta. Apánk kimentett a tűzből. 

Olyan 6 éves lehettem, apánk vadászatai alatt, mindig Dean vigyázott rám. Egy ilyen alkalommal Fort Douglas-i motelszobában, Wisconsinban voltunk, mikor Dean unalmában egy rövid időre kiment a szobából. Azóta sem bocsátotta meg magának, mert ennyi elég volt, hogy rám találjon és megtámadjon egy striga, de szerencsére apánk időben érkezett és elpusztította a lényt.

Pár évvel később megint egyedül maradtunk a nebraskai Broken Bow motelében karácsony estéjén. Ekkor még nem tudtam, hogy anyánk hogyan halt meg és azt sem, hogy az apa vadász. Azonban megtaláltam John Winchester naplóját és követeltem bátyámtól az igazságot. Dean elmondta, hogy létezik a természetfeletti, az ölte meg az anyánkat is. 

Mindig normális gyerek szerettem volna lenni. Indultam több versenyen és igyekeztem kihúzni magam minden alól, aminek köze volt az abnormális dolgokhoz. Így 12 éves koromban megnyertem a Division Championship futball trófeát és egy matekversenyt. 

13 éves voltam, mikor 1997 nyarán apa elvitt végre vadászni. Férfinak éreztem magam, hisz ki más lenne képes megölni egy vérfarkast? Tévedtem... 

Már 19 leszek. Hátam mögött hagytam a családom megmaradt tagjait. Apám nem akar többet látni, a bátyám pedig lohol a nyomában. Egyedül maradtam és szeretnék igazi életet élni. Olyan életet, amit megérdemlek. Vérmentesen. Ha az egyetlen veszély a félévi bukás lehetne az életemben, én lennék a világ legboldogabb embere. 

Kérem, fogadják el a jelentkezésem és adjanak egy esélyt, hogy bizonyítani tudjak. 

Üdvözlettel és mély tisztelettel:    Sam Winchester

Cím: Valahol az Isten háta mögött. 




Az egyetem válaszként küldött levele:






3 megjegyzés:

  1. Szia!
    Már egy jó ideje olvasgatom az oldalt. Meg még néhány másikat is.
    Nekem is, mint mindenkinek van saját történetem. A lényeg, hogy boldog vagyok, hogy rátaláltam erre az oldalra. Az összes adminnak köszönöm, hogy olvashattam az írásaitokat. Nem kommentelek minden írás után, de ez átlépte a határt. Feldobott. Köszönöm, hogy meg lett írva. Imádtam!

    Karakterhű. Vicces. Mindent elmond, amit kell. Köszönöm.

    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *vigyorog, mint egy hülye és suhan elújságolni Payne-nek, hogy írtál* :D

      Törlés
    2. Kedves Névtelen!

      Elképzelni sem tudod mennyire jól estek a szavaid. <3 Remélem még fogsz találni az oldalon 1-2 kedvedre való "határ átlépő" történetet. Igyekszünk.

      Lexy, köszi, hogy szóltál.

      xoxo, payne

      Törlés