2016. október 3., hétfő

Csokit vagy csalok

Vajon miért a Halloween Gabriel kedvenc ünnepe? Vajon? *elgondolkodik* Jó olvasást! ^^  Zene: Billy Idol



 Kinyitotta a szemeit és hatalmasat nyújtózkodott. A nap sugarai kegyetlenül tudatták Gabriellel, hogy jócskán benne vannak már az új napban. Cseppet sem izgatta. Átfordult a másik oldalára és hatalmas, álmos mosollyal a képén, átölelte a mellette fekvőt.
 - Jó reggelt, Napsugár! - Húzta végig a kezét a másik oldalán.
 A férfi felmordult, libabőrös lett. Kicsit mocorgott, majd hirtelen mozdulattal furdult meg és gyűrte maga alá az angyalt.
 - Neked is. - Csókolta meg lágyan.
 Ujjai utat találtak szerelme zilált fürtjeibe. Úgy kapaszkodott a másikba, mintha most érintené először hosszú ideje. Az férfinak narancs és menta illata volt, egy kis édeskés illattal megfűszerezve. Ez volt ő. Sosem fogja tudni megunni. Mikor elváltak egymás ajkaitól, egymásra mosolyogtak. Ez a reggel is úgy kezdődik, mint a többi.

 A konyhában rend uralkodott. Persze ez is Gabrielnek volt köszönhető, mert ha a Winchesteren múlna, akkor az egész házban a káosz uralkodna. Az angyal éppen egy forró teát készített, mikor eszébe jutott milyen nap is van. Egy kisgyermek örömével futott be a szobába, majd vetődött le Sam mellé az ágyra.
 - Mi történt? - Tette félre a könyvet a srác.
 - Néztél ma már a naptárra?
 Sam nemlegesen rázta a fejét, és várt. Tudta, hogy úgyis mindjárt megtudja.
 - Október 31-e van. - Az arcára levakarhatatlan mosoly ült ki.
 - Ne. - Nyögött fel Sam fájdalmasan.
 - De. - Ugrott fel az ágyról Gabe. - Öltözz!

  A szekrényben egyetlen olyan göncöt sem talált, amit felvehetne az alkalomra. Végül egy narancssárga ing mellett és egy hosszú, kék-piros csíkos sálnál maradt. Jól beöltözött, mert így ősz közepén tényleg eléggé hűvösek jártak már.
 - Készen vagy? - Szólt ki a több réteg alól.
 Ki mondta, hogy egy angyal nem fázhat? Gabe tényleg nem szerette se az őszt, se a telet, de minden október 31 kivétel. Az emberek vicces ruhákba öltöznek ezen az estén. Töklámpásokat faragnak, kidíszítik a házukat, ijesztgetnek másokat és persze, a legjobb az egészben, cukorkát gyűjtenek.
 Az utca, amiben a házuk volt, gyönyörűen ki volt dekorálva. A szomszédok mű pókhálót aggattak mindenhova és még az automatikas mozgó csonvázakkal sem spóroltak. Alkonyatkor indultak, mikor a mécsesekben felvillant az első gyertya fénye. Mindenhol gyerekek futkároztak, akik élvezték, hogy egy napra kiélhetik gyermeki csínytevéseiket. Persze következmény nélkül.
 - Csokit vagy csalunk? Miért pont ez? - Állt meg hirtelen Gabe.
 Egy hatalmas házba csöngetett be éppen egy kalóz és egy boszorkány. A szokásos "fenyegetés" után az ott lakók nevetve szórtak édességet a kis tarisznyájukba. A kicsik nevetve megköszönték és elszaladtak, hogy mégtöbb nyalánkságot szerezzenek.
 - Ez így van... Nem is tudom mióta. - Vont vállat Sam és átkarolta párja derekát.
 Így sétáltak tovább csendben.
 - Mi nem akarunk gyűjtögetni? - Sandított fel Gabe a másikra.
 - Gyerekeknek való.
 - Kapunk édességet! - Könyörgött az angyal, szinte kétségbe esve.
 Na igen, az édesség Gabe gyengéje és ezt Sam is tudta. Elhatározta, hogy párja kedvenc ünnepén, megajándékozza valamivel.

 Egész este sétálgattak a városban és beszélgettek. Nem fontos dolgokról, csak úgy mindennapi témák kerültek elő. Néha megálltak egy-egy padnál pihenni. Egy ilyen alkalommal -Gabriel legnagyobb örömére- egy "szellem" megkínálta őket az édességeiből. Sam egy apró cukorkát vett el, míg Gabe egy nyalókát. A gyerek nevetve ugrált tovább.
 - Az égiek küldték. - Csomagolta ki mohón a finomságot és úgy vette szájába, mintha élete első nyalókáját szopogatná.
 Sam gyomrában ezernyi apró denevér -legyünk stílusosak- szállt fel hirtelen, ahogy nézte az angyal élezettől lehunyt szemeit. Nem bírta megállni, hogy ne hajoljon hirtelen a másikhoz, hogy egy forró csókot lopjon. A tiszta, hűvös levegő nagyon hamar elviselhetetlenül meleg lett.
 - Ezt otthon kéne folytatni. - Lihegte Gabe, mikor elszakadtak egymástól.

  Gyorsan hazaértek és levették a meleg göncöket. Bent a házban kellemes volt az idő.
 - Megfagytak az ujjaim. - Dörzsölte össze a tenyerét Gabriel.
 - Csinálok teát. Az felmelegít. - Hajolt le Sam egy apró puszira.
 - Addig csinálok fürdővizet.
 Egyikük a konyhába, míg másikuk a fürdőszoba felé vette az irányt. A víz csobogása az egész házban visszhangzott. Míg Sam elkészítette a forró teákat, gyorsan előkotort egy doboz csokoládét. Még Dean és Castel küldte a legutóbbi országból, ahova ellátogattak. Kifejezetten erre a napra tartogatta. Mikor a fürdőszoba felől nem jött hang egy ideje, akkor indult el Sam. Egy tálcán vitte be a bögréket és az ajándékot. Bent a gőztől alig lehetett látni. Gyorsan ledobálta a ruháit és a bemászott a kádba Gabe mellé. A derekát szorosan átölelve, magához húzta és belecsókolt a nyakába.
 - Boldog Halloween-t! - Suttogta, de szája már máshol járt, pont mint a keze.
 Gabriel megfordult az ölelésben, hogy pont szemben legyenek egymással, és kihívóan nézett mélyen az ezerszínű szemekbe.
 - Csokit, vagy csalok. - Hajolt közel szerelme füléhez, akiből ez egy jóleső morgást váltott ki.
 - Most, hogy mondod, hoztam neked valamit. - Sam lenyúlt a kád mellé, ahova előzőleg tette a meglepetést és kissé kárörvedő arccal figyelte a másikat.
 Gabriel az édességért nyúlt és magához szorította.
 - Imádlak!
 - Tudom.
 - A csokinak mondtam. - Forgatta meg az angyal a szemeit és gyorsan kibontotta a csomagolásból a finomságot.
 Egy darabot vett ki és felnyögött az élvezettől, ahogy megízlelte. Lehet, sőt, biztosan az volt a célja, hogy párját ingerelje vele. Sam-nek se kellett kétszer mondani. Úgy ült fel, hogy a víz kifröccsent a kádból, bár egyiküket sem érdekelte ez az apróság.
 - Kaptam csokit, most már nem csalok... - Kapott levegő után Gabe, és kiszállni készült.
Meg akart törölközni, hogy az ágyban folytathassák a játékot, de Sam a csuklója után kapott és óvatosan visszahúzta maga elé.
 - Én kíváncsi lennék arra a csalásra is. - Nem várta meg a választ, hanem azonnal a másikra tapast.
 Mikor órákkal később kijutottak a kádból, a víz már langyos volt, a tea pedig hideg.

8 megjegyzés:

  1. De jó! Halloweeni Sabriel!:D Édesek voltak mindketten, de különösen Gabe! Őt amúgy is kedvelem, még akkor is ha néha túlzásba viszi a dolgokat. Persze nem itt, csak úgy általában. :)
    Jó volt velük együtt átélni azt az ünnepet, ami még csak ezután lesz nálunk az idén. Nyilván nem annyira, mint az USA-ban, de én kedvelem. A díszítős és a kedves részét egy kicsi ijesztgetéssel.
    Szóval Sam és Gabriel aranyosak együtt, mint mindig. Köszönöm. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dawww, de édes vagy. :) Gabe ennyi édesség után csak édes lehet! Valahogy meg akartam írni ezt, még ha csak 3-a van még. *Halloween-i lázban ég* Köszönöm, hogy elolvastad ^^

      Törlés
  2. Ez nagyon szuper klassz lett!Csak így tovább!

    VálaszTörlés
  3. Ha miattad fogom az egész 12. évadban hiányolni a Sabriel-pillanatokat, biztos hisztit rendezek. Egyébként komolyan nem tudom, mit mondhatnék. Fantasztikus lett, mint mindig. :) Most pedig megeszek minden csokit, bevágok egy bögre forró teát, aztán bemászok az ágyba a plüsskutyámmal, és mi is összebújós Sabriel-ezünk. :D ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D nyugodtan reklamálj nálam :D Lassan ki kéne írni oldalra figyelmeztetésnek, hogy "Felelősséget nem vállalok semmiért"? Hmm... Köszönöm hogy olvastad és jó összebújást! ^^

      Törlés
  4. Jajj ez nagyon Sabrieles volt! Imádom az ő kapcsolatukat, míg Destiel inkább a ragazkodásról a kötődésről szól Sabriel erről a fanyar édes szerelmes humorról. Mindkettő tökéletes :") Aranyos volt, és igazi Halloweeni feelinggekl operált, egészen levett a lábamról! :3
    (Egészen egyedi hangulat volt olvasás közben Papp, a bűvös sárkány főcímzenét hallgatni :D)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én szép lassan beleszerelmesedtem a Sabrielbe is :D pedig először nem értettem, hogy miért shippelik őket, de most? Áhh... Paff? XD Na ezt ki kéne próbálnom :') Köszönöm, hogy elolvastad ^^

      Törlés