Kezdő

Nah, Bianca egy kicsit dühös Thorra... A bosszú pedig egyszerre jó és... Inkább olvassatok! :D

.

 Az órára nézve rájöttem, hogy már akkor késésben voltam, mikor lebeszéltem a találkozót. Már valószínűleg mindenki ott volt a Valhallában, csak én voltam olyan szerencsétlen, hogy nem tudtam mit vegyek fel. Közben végig veszekedtem magammal.

 - Te teljesen hülye vagy Bianca. Minek vennéd fel a miniszoknyát a bőrkabáttal? - Morogtam, ahogy a kedvenc ruhadarabjaim ott hevertek az ágyon. - Thor most úgyse érdemli meg, hogy kiöltözzek neki, de mondjuk féltékennyé tudnám tenni, ha olyan ruhába mennék, amiben mindenki megnéz. Nem, azt meg nem igazán szeretem. Hagyjuk a fenébe!

 Végül egy teljesen átlagos szettnél maradtam, hiszen nem kellett soha kiöltözni egy kocsmába. Megfelelőnek találtam az egyszínű nadrágot bakanccsal és hozzá a kék pulóveremet. Sminket most nem volt időm felrakni, csak egy leheletnyit, hiszen azzal, hogy kivasaltam a hajam, rengeteg idő ment el. Bedobáltam minden cuccomat a táskámba és kiléptem a szobámból. Leszaladtam a lépcsőn és meg sem álltam a központi szökőkútig. Ott is csak azért torpantam meg, mert csörgött a mobilom.

 - Mindjárt ott vagyok! - Mondtam barátnőmnek köszönés nélkül.

 - Oké. - Kiabálta túl a hangzavart és lenyomott.

 Sietve tettem meg az út maradékát és enyhe gyomorgörccsel léptem át a Valhalla ajtaját. A bent dübörgő zenéből ítélve nem csak a szokásos banda van itt. Szinte azonnal kiszúrtalak, ahogy a szokásos hátsó asztalnál éppen Raven és Loki társaságában iszogatsz. Egy pillanatig felejtettem rajtad csak a tekintetem, de mintha csak megérezted volna, felém fordultál és elmosolyodtál. Én pedig látványosan félrefordítottam a fejemet és a pulthoz léptem.

 - Egy tequilát kérek. - Intettem a nőnek és mikor elém rakta már nyúltam volna a pénztárcámhoz, de egy kéz megakadályozott benne.

 - Én állom. - Mosolygott rám a mellettem álló és nekem keserű íz járta át a szám.

 - Tony. - Mondtam és megszokásból Raven felé néztem, hátha ki tud menteni engem ebből a szituációból.

 - Szeretem, ahogy kimondod a nevem. - Hajolt le hozzám és éreztem ahogy a bőréből párolog az alkohol.

 - Mennyit ittál? - Húztam el a szám, de mikor a háta mögött megláttam, hogy Thor minket néz, azonnal egy hatalmas műmosolyt erőltettem az arcomra.

 - Nem eleget. - Gondolkodott el látványosan. - Hallom összejöttél az új fiúval.

 Nem akartam a képébe mondani, hogy Thor már legalább két éve egy iskolába jár velünk, hiába később csatlakozott, és azt sem akartam a szemére vetni, hogy semmi köze ehhez, főleg azok után, hogy ő szakított velem. Nem is értettem, miért méreget úgy, mintha egy darab hús lennék.

 - Tudod mit? Erre még meghívhatsz. - Böktem az újabb adag piára, amit kikértem, majd rákacsintottam és elsétáltam onnan.

 Egy kicsit kárörvendően álltam meg a lesokkolt társaságom előtt, akik valószínűleg annyira meg voltak lepődve, mint én. Hiszen Tonyval legalább fél éve nem beszéltem egy szót se.

 - Mi az? Csak láttam, hogy tökéletes. - Mondtam, majd mikor észbekaptam, hogy mi csúszott ki a számon, gyorsan kijavítottam magam. - Mármint az öltönye...

 - Póló volt rajta. - Kelt fel Raven a helyéről egy vigyorral.

 Én pedig, mintha mi sem történt volna, leültem a hosszúhajú srác mellé. Loki követte Ravent a pulthoz és valószínűleg Thor csak erre várt. Abban a pillanatban, ahogy öccse is lelépett, elkapta a derekamat és magához húzva, a fülembe súgott.

 - Ha az volt a terved, hogy féltékennyé tegyél, akkor csak szólok, hogy sikerült. - Morogta mély hangján, majd ráharapott a fülcimpámra. - De olyan játékot játszol, amiben még csak kezdő vagy, én pedig profi.

 Próbáltam a gyomromban lévő pillangókat egyhelyben tartani, de nem igazán sikerültek. Inkább csak felé fordultam és úgy, hogy ajkunk összeérjen, mélyen a szemébe néztem.

 - Honnan tudod, hogy kezdő vagyok? - Mosolyogtam a kék íriszekbe és beletúrtam a szőke tincsekbe.

 Morgás szerű hangot adott ki és mielőtt megcsókolhatott volna, kicsúsztam a karjai közül.

 - Bekapcsolok valami normális számot. - Jártam két lépéssel odébb, miközben a zenegép felé igyekeztem.

 A számok között kutattam, mikor megéreztem a hátamnak nyomódó testet.

 - Alábecsültelek. - Búgta a fülembe és átkarolt. - De most már eleget szenvedtem.

 - Azt majd én eldöntöm. - Nyúltam hátra és végig simítottam az arcán, miközben bekapcsoltam egy Metallica dalt.

 Megfordultam az ölelésében és a Frantic első ütemeire, végre megkegyelmeztem neki.

 - Szólok Lokinak, hogy ma nem alszok otthon. - Mondta két csók között.

 Én pedig csak egyetértően hümmögtem. Ez tényleg jó ötletnek tűnt.