2017. szeptember 16., szombat

A pite esete

Ez már rég érett. Ide illik. Újabb eset. Újabb szösz.



A konyhapult előtt állva tekertem fel a következő adag tésztát. A sütő izzott, rólam pedig szinte folyt a víz. Hajam kuszán állt, de nem érdekelt. Arcomról letörölve a lisztet helyeztem tepsibe a sütemény tetejét. Magamban imádkoztam, nehogy elcsesszem, hiszen még egyszer nem volt kedvem nekiállni. 
- Mit csinálsz? - Kérdezte Dean, miután egy gyors puszit kaptam a vállam felett. Testét hozzám préselve vigyorgott. Idegesen kaptam a keze után, hogy eltávolítsam a helyiségből. 
- Nem csinálok semmit. Kifelé! - Toltam át a boltíven, de veszett fejsze nyele volt. Csak egy helyben, akár valami szikla, rendíthetetlenül, vigyorogva ácsorgott. Meglepetés lett volna, amit el is rontott sikeresen. 
- Hey! Pitét sütsz? - Csillantak fel a szemei.
- Nem. Kifelé. - Mordultam rá. 
- Komolyan? Pedig nekem annak tűnik! - Fonta karba a két kezét maga előtt. 
Nagyot sóhajtva próbáltam tovább taszigálni. Nem túl sok sikerrel. 
- Neked nincs máshol dolgod? Szerintem Baby elég szar állapotban van. Esetleg szerelgethetnéd egy darabig. - Pislogtam felé, bájos mosoly kíséretében. Nem hatott. Inkább a konyha felé nézelődött és fülig érő szájjal közölte velem az észrevételeit.
- Pitét sütsz a szülinapomra. Tudom, hogy nem felejtetted el. 
- Persze, hogy nem felejtettem el! - Fújtattam. - Meglepetés lett volna, de természetesen el kell cseszned az egészet! Na most szépen fogod magad és mész kocsit szerelni! - Kiskutya szemeket meresztve, bűnösségének jelet adva helyeselt. 
- Oké, oké. - Ölelt át. - Kimegyek a garázsba, de először el kell mondanod valamit. - Felvontam a szemöldököm.
- Mégis mit?
- Almás vagy meggyes? - Csücsörített, amíg feladva minden próbálkozást kiböktem.
- Mindkettő. - Csak megcsóváltam a  fejem és inkább beraktam a tepsit a sütőbe. Utánam jött, majd csókot adva gonoszan mosolygott.
- Annyira szeretlek. - Kacsintott, majd mielőtt hozzávághattam volna a kezembe eső konyharuhát, el is tűnt a konyhából. 
- Én is téged. - Motyogtam a falnak, majd kitört belőlem a nevetés. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése